Giorgio Pressburger
MÚLT, JELEN ÉS JÖVŐ
"Mindenekelőtt hálás vagyok a sorsnak, amiért merő véletlenségből felfedezhettem, mit is jelent az élők és a holtak emberi közösségéhez tartozni". – G.P.
Egyetlen nagy kaland volt az élete. Jellemzői a kivételes kulturális és művészi alkotóerő; a szüntelen tanulás és kutatás; az egyre több tudás iránti vágy, valamint az ellentmondás és a párbeszéd iránti hajlam. A magyar Pressburger György (Budapest, 1937. április 21. – Trieszt, 2017. október 5.) Giorgio Pressburger néven lett olasz író, újságíró, drámaíró és rendező, a 20. század kulturális életének egyik legjelentősebb alakja. Határokat nem ismerő, újító szellemű közép-európai értelmiségi volt, gyermeke és közvetlen szereplője a 20. századi nagy felfordulásnak, amely jól látható sebeket ejtett rajta.
Személyes és családi története varázslatos módon fonódik össze a század emlékezetével, ott sűrűsödnek benne mindazok a történetek, mindaz az erőszak, mindaz a művészet és szenvedély, amelyről a huszadik századra ismerünk.
A PRESSBURGER TESTVÉREK SÁRGA CSILLAGGAL A KABÁTJUKON. GYÖRGY (JOBBOLDALT), IKERTESTVÉRE, MIKLÓS (BALOLDALT) ÉS BÁTYJUK. "BELLI-ARGIRIS" KUTATÓKÖZPONT – A SPOLETÓI KÍSÉRLETI OPERAHÁZ "A. BELLI" TÖRTÉNELMI ARCHÍVUMA – GIORGIO PRESSBURGER ALAPÍTVÁNY
A szerzői jogok
2017 óta Pressburger végakaratának megfelelően összes irodalmi, színházi, filmes, rádiós és újságírói műve jogainak kurátora Olaszországban és világszerte Mauro Caputo, az író barátja és munkatársa (az Egyesület alapítója és jelenlegi elnöke).
Az Egyesület kérésre tájékoztatással szolgál szerzői jogi kérdésekben, így a művek felhasználásának, közzétételének és sokszorosításának engedélyezése ügyében.
GIORGIO PRESSBURGER ÉS MAURO CAPUTO A VELENCEI NEMZETKÖZI FILMFESZTIVÁLON
A Pressburger-gyűjtemény
A gyűjtemény Giorgio Pressburger és az ő huszadik százada előtt előtt tiszteleg. A Mauro Caputo által létrehozott és gondozott jelentős magángyűjtemény Pressburger műveiből, a hozzá kötődő dokumentumokból, személyes tárgyakból, történelmi okmányokból és sok másból áll. A kiállított anyagok között nem egy kiemelkedő olasz és magyar értelmiségiekre utal, akik hosszú nemzetközi pályafutása során együttműködtek Pressburgerrel, mint például a Nobel-díjas Kertész Imre, valamint Esterházy Péter, Cesare Garboli, Claudio Magris és mások.
NÉHÁNY TÁRGY A GYŰJTEMÉNYBEN, AMELYEK GIORGIO PRESSBURGER TULAJDONÁBAN VOLTAK
A kiállítás
Az Egyesület a G.P.-gyűjtemény gyarapításának, Giorgio Pressburger emlékének és a műveivel kapcsolatos ismeretek terjesztésének szentelt kiállítási projekteket támogat és valósít meg.
Ilyen különösen a „Hálaadás a sorsnak. Utazás Giorgio Pressburger évszázadán keresztül” című kiállítás, amely tisztelgés az értelmiségi és hosszú pályafutásának számos nemzetközi együttmáködésben létrehozott alkotása előtt. A kiálíltás egyben ablakot nyit az elmúlt évszázadra és általában az emberi kreativitásra. Intenzív elmélkedő utazás ez, amely Budapest VIII. kerületében kezdődik, de korántsem szabályos az időrendi sorrendben mutatja be az eseményeket. Gondolatfolyam, amely múlt, jelen és jövő között ullámzik, hogy felfedezze, miként „fonódik egybe minden élet minden másikkal”.
1974. V.28. G.P. ÁTVESZI A PIRANDELLO-DÍJAT GIOVANNI LEONE KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKTŐL. – "BELLI-ARGIRIS" KUTATÓKÖZPONT – A SPOLETÓI KÍSÉRLETI OPERAHÁZ "A. BELLI" TÖRTÉNELMI ARCHÍVUMA – GIORGIO PRESSBURGER ALAPÍTVÁNY
A trilógia - A tudat legmélyén
A Luce-Cinecittà 2022-ben, öt évvel Pressburger halála után, tiszteletadás gyanánt díszdobozba gyűjtötte össze a filmeket, amelyekben a magyar-olasz értelmiségi döntő szerepet játszott.
A müncheni óra
„Intenzív és megrendítő, erős és józan filmtörténet. Abból a fajtából, amely nemcsak az embereket szólaltatja meg, hanem a tájakat, a dolgokat, a föld felett elhaladó emberek nyomait is”. Claudio Magris
A mesék korának illata
„Értékes tanúságtétel, amely az emberi lélek mélyreható elemzésébe torkollik”. Olasz Filmszakíró Újságírók Szakszervezete – SNGCI
A fehér terek törvénye
„A trilógia felkavaró, végrendelettel felérő elmélkedéssel zárul a lét értelméről, az emlékezetről és általában az emberi élet ’értelmetlenségéről’, vagyis megválaszolhatatan kérdésektől. Szép és megindító”. Paolo Mereghetti